Seminar paper from the year 2018 in the subject Law - European and International Law, Intellectual Properties, grade: 1,0, , language: Hungarian, abstract: A dolgozat, hogy áttekintést adjon a legfontosabb nemzetközi, európai és magyar állami jogszerkezetek rendelkezésekrl, amelyek a migráns befogadását a határokon meghatározzák. Következen még összefoglalást add a beadandó író a jelents bírálatokról és jogi ellenvetésekrl, mieltt egy rövid általános és kilátást adandó végszóval zár.A még mai napig is rendkívülien jelents migráns-, vagyis menekültválságot, sokszor csak gazdasági, erkölcsi vagy tények nélküli érvekkel megvitatkozták. Ehhez kötden néha úgy tnhetett, hogy a mai komplexus társadalomnak szolgáló jogi pozitivizmust különböz politikusok teljesen elfelejtették, és ezután a sima politikus eszköz nyert a diskurzusokban. Viszont a migrációs nyomás a következ években az IWF szerint is csak gyarapodhat, várható, hogy a következ évtizedekben az Afrikából kivándorló ember száma húsz milliót érhetne el évente. Európában belül pedig eltér stratégiák lettek kifejleszttetve, ami fleg az EU- határ országokat lepénykényszerbe tette. Ugyanis Magyarország a határ lezárását választotta, amit késbben több balkáni országok is követték; vagyis már léteztek határvédelmi bástyák, mint a spanyol Mellilla vagy Ceuta exklávékban. Ahhoz képest fleg a magyar példát kritikákkal szembesítették, például az Amnesty International szerint több nemzetközi szerzdésekkel ellenkezésben állnak a magyar tranzitzónák és a menedékkér jog szigorúsítása. Másképp is szeegyeztethetetlen lenne a magyar korlát a közös európai értékekkel, úgy volt francia külügyminiszter Laurent Fabius. Ehhez hivatkozva nem megteremtettetek egy EUGH döntést, csak az úgy nevezett kvótáról létrehoztak döntést 2017. szeptemberben, ami megokozott többoldalú médiaviharokat. Mivel az ítélet nem elssorban határvédelmi ügyjel foglalkozott, nehéz európai bírósági döntésekkel ebben a határvédelemmel kötd migráns befogadásával jogi alapokat bemutató dolgozatban érvelni.